Hírek · 30. September 2023

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2023. szeptember

Különös és egyedi volt az elmúlt nyár. Szárazság, villámárvíz, rekord meleg, rekord hideg. Mindenben volt részük, s mindennek az ellenkezőjében. A mögöttünk hagyott főszezon, mint cseppben a tenger megmutatta, hogy milyen az új normális, milyen lesz az életünk, ha nem változtatunk szokásainkon. A megbolonduló klíma miatt immáron puszta szerencse dolga, hogy a jól megérdemelt éves pihenésünk megvalósulhat-e, úgy ahogy elterveztük, nem mossa-e el az árvíz, vagy nem égeti-e fel a tűz?

Ahogy korábban írtuk egyszerre van jelen a napsütés, illetve az aggodalomra okot adó, egyre több gyülekező felhő is. Kétarcú volt az idei nyár – jegyeztük meg egy évvel korábban is. A Janus-arcú helyzet ezek szerint nem sokat változott: a bizonytalanság törzsvendéggé vált a turisztikai szektor minden szegmensében. A problémák és a sötét felhők évek óta is velünk vannak, a törésvonalak bemerevedtek. Mind átvitt, mind a szó szoros értelemben egyaránt. A turizmus a „szabadság, jólét és béke” iparága. Ha valamelyik összetevő hiányzik, nem lehet teljes az élménylánc. Jelenleg ez a helyzet. Bizonytalanság, munkaerőhiány, infláció és klímaválság okozta kihívások egymás mellett léteznek az emberek töretlen utazási vágyával. Melyik lesz erősebb? Melyik irányban billen el a mérleg serpenyője? Erről szól a jövő. A turisztikai ágazat terén pozitív változásról és újrakezdésről, újturizmusról nem beszélhetünk úgy, hogy nincs stratégiánk és cselekvési tervünk a kihívásokra. Mi vár ránk pontosan a következő hónapokban és években, milyen akadályversennyel szembesülhetünk még az elmúlt három évben igencsak megtépázott turisztikai ágazatban? Milyen jövőre készüljünk, s mit tehetünk mi magunk, hogy megőrizzük mindazt, amit fontosnak tartunk? Léteznek-e, s ha igen, milyen stratégiák, hogy pozitívan alakíthassunk a turizmus ökoszisztémáját? - ezek a nagy kérdések továbbra is.

Az alábbiakban az elmúlt évekhez és hónapokhoz hasonlóan a GD Consulting továbbra is folytatja immáron több mint hároméves cikksorozatát, beszámolóit a sok szempontból kísérleti labornak tekintett Ausztriából. A nehéz helyzet ellenére milyen megoldásokkal, gyakorlattal segítik az ágazat átstartolását? Miként lehet az égető munkaerőhiányt a vendéglátás területén orvosolni, lehet-e egyáltalán? Hogyan hat a közelükben dúló háború az ágazatra? Milyen praktikák és megoldások léteznek a vendégforgalom erősítése és a biztonság garantálása érdekében, illetve hogyan építhető fel egy új, fenntartható turisztikai ökoszisztéma? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a magyar-osztrák és közép-európai relációban egyaránt. Ahogy telik az idő a hangsúly remélhetőleg egyre inkább a kérdések második felének megválaszolásra helyeződik... 2023. szeptembere előtti részletes beszámolóink ITT olvashatóak. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódjai meghallgathatóak ITT.

Fotó: Puszta szerencse dolga, hogy a jól megérdemelt éves pihenésünk megvalósulhat-e? Hullámentes vízfelület a nyári Balatonon - GD Consulting / Kovács Balázs

Szeptemberben történt (kronológiailag lentről felfelé haladva)

*** 38-39. naptári hét ***

Salzkammergut2024: bemutatta jövő évi programját az osztrák Európa Kulturális Fővárosa. Pontosan negyed évvel a hivatalos megnyitó előtt szeptember végén prezentálták a Bad-Isch – Salzkammergut hivatalos Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programját. A Linzben tartott sajtótájékoztatón Elisabeth Schweeger művészeti vezető ismertette a részleteket, miszerint a programév során 190 rendezvényt kínálnak, amelyek 85 százaléka a régióból származik. (Bad Ischl városa Veszprémhez hasonlóan régiós összefogásban készítette elő az EKF-programévet. Míg Veszprém 116 Balaton környéki településsel fogott össze a Veszprém-Balaton2023 évad megvalósítása érdekében, addig Bad Ischl 23 salzkammerguti településsel készített regionális programot). A programismertető tájékoztatón elhangzott: a 190 központilag koordinált rendezvényen kívül körülbelül 100 egyéb kapcsolódó projekt is lesz a Salzkkamergut2024 EKF-évadnak. A jövő évi ausztriai Európa Kulturális Fővárosa projekt zászlóshajó rendezvénye a linzi Lentos Művészeti Múzeum „Képek utazása” című kiállítás-trilógia lesz.

Felső-Ausztriában és Stájerországban mindösszesen 23 salzkammerguti közösség vesz részt a kulturális főváros programban, amelynek fókuszában az egykori császári nyári rezidenciának otthont adó Bad Ischl városa áll. A program négy részre tagolódik: az emlékezés kultúrája (hatalom és hagyomány), a kultúra mai megjelenésének kérdése (Culture in the Flow), az újturizmus világa (Sharing Salzkammergut) és a jövő életmódját meghatározó kérdések megvitatása (Globallocal) áll. A városi terjeszkedés és a kiüresedés, a túlturizmus, a vendéglátók kihalása és az éghajlatváltozás mind-mind olyan téma, amely a programkínálat tematikájában végigfut.

A jövő januári hivatalos megnyitó ünnepség megálmodója Hubert von Goisern, - aki már a Linz09 EKF-program megalkotásában is rész vállalt - ezúttal egy kórusprojektet indít. Oscar Straus „Egy nő, aki tudja, mit akar” című operettje lesz az egyik highlight esemény. Terveznek egy színházi fesztivált is, amelyen Európa-szerte számos színház mutatkozik be. A New Salz - fesztivál az elektronikus és alternatív zenének biztosít platformot, míg a Holy Hydra Next Generation You! a regionális klubkultúrát hozza színpadra. A Fete de la Musique célja, hogy jövő nyáron élőzenével töltse meg a nyilvános tereket. Az évad során Linzi Bruckner Orchestra kétszer is fellép majd „Bruckner sója” című nagyszabású koncertjével.

A kulturális évad egyik kirakateseménye a linzi Lentos múzeum „Képek utazása” című kiállítása lesz, amely a nácik műkincslopásának témájával foglalkozik. A fő kiállítás Linzben lesz látható, de lesznek regionális kapcsolódó társkiállítások is pl. Bad Aussee-ban is, ahol Wolfgang Gurlitt műkereskedő életét mutatják be a Kammerhof Múzeumban. Lauffen településen „A dolgok élete. Ellopták, elrabolták, megmentették” címmel nyílik meg a hasonló tematikát feldolgozó tárlat. Ennek előzménye, hogy a nácik által a „Különleges Linz Művelet” fedőnevű akció keretében ellopott műtárgyakat rejtették itt el a környék sóbányáiban, másrészt olyan neves osztrák múzeumok, mint az Albertina és bécsi Szépművészeti Múzeum is a Ferenc József sóbányában helyezték egykor biztonságba a műalkotásaikat.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2024-ben a kultúra szuperévére készülnek Felső-Ausztriában. Az EKF projekt mellett Anton Bruckner felső-ausztriai zeneszerző munkássága is fókuszban kerül jövőre, amikor a modern zenei világ előfutáraként tisztelt zeneszerző kétszáz évvel ezelőtti születéséről és életművéről bőséges programmal emlékeznek. Az idei őszi linzi Bruckner Fesztivál már e kerek évforduló, a felkészülés és „áttörés” jegyében zajlik. A kulturális szuperév egyfajta hídfőállásaként és turisztikai kapujaként fungál majd Linz városa, amely már jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a programévek hatásainak hosszú távú hasznosítása terén. Linz egykori iparvárosként a 2009-es Európa Kulturális Fővárosa címet remekül felhasználva vált meghatározó kulturális pólussá Bécs és Salzburg között. A szuperév beharangozójaként mutatta be Felső-Ausztria turisztikai hivatala, az Oberösterreich Tourismus frissen elkészült kampányfilmjét, amely a kultúra összetartó erejére helyezi a hangsúlyt. A reklámfilm hasonlóan új és fordulatos narratívákkal operál, mint a Linz Tourismus újhullámos promóciós eszközei. Tovább részletek ITT és ITT.

Friss Dunakavicsok podcast a Turizmus Világnapjára. A szeptember 27-ei UNWTO Turizmus Világnapjához időzítve elkészült a jövő turizmusával, az újturizmus világával foglalkozó népszerű Dunakavicsok turisztikai podcast immáron 30. adása. Az aktuális epizód a klímaválzozás következtében gyökeresen átalakuló utazási szokásokat és fogyasztói elvárásokat veszi szemügyre. Az adás szerkesztői olyan kérdésekre keresik a választ, mint pl. a megbolydult világban az ősz az új nyár, avagy szeptember az új augusztus? Az elmúlt hetek krónikáiból válogatva az adás plasztikusan bemutatja azon katasztrófákat, természeti és társadalmi jelenségeket, amelyek a klímaváltozásra vezethetőek vissza és gyökeresen hatnak a turisztikai trendekre és fogyasztói szokásokra is. A friss podcast epizódból megtudhatjuk, hogy a klímaváltozás és a túlturizmus szorításában miként készül a jövő évben Európa Kulturális Fővárosa címet betöltő Bad Ischl városa a programsorozatra, milyen válaszokat kívánnak adni az utazási trendeket feje tetejére állító anomáliákra? A podcast két házigazdája, - Kovács Balázs nemzetközi turisztikai szakértő és Nagy-Szász István közép-európai szállodai menedzser - könnyed és közérthető stílusban ismertetik a turisztikai ágazatban a világjárvány utáni években lejátszódó rapid visszapattanás jellemzőit és mérőszámait, külön kitérve a légiközlekedés helyzetére és a sorozatosan megdőlő rekordokból kiolvasható folyamatokra. A Turizmus Világnapja idei zöld turizmust és a körforgásos gazdaságot népszerűsítő mottójához kapcsolódva az adásban megismerjük a jövőben egyre nagyobb szerepet kapó új indikátorokat, úgymint a turizmusintenzitást és az életminőség aspektusait visszatükröző mérőszámokat. További részletek, ahol a friss epizód is meghallgatható ITT.

Osztrák szállodaipari trendek / tartja magát a szállodaépítési boom Bécsben. Amint azt a CBRE ingatlanfejlesztő cég friss kimutatása megállapítja, ismét jelentősen bővülés várható az osztrák szállodapiacon. A befektetők kedvencei jelenleg a közepes- és felsőbb kategóriás házak, valamint a szállodaszolgáltatást nyújtó apartmanok jelentik. Az idei év első hét hónapjában Ausztriában 16 százalékkal, míg Bécsben 43 százalékkal - 9,2 millióra - nőtt a vendégéjszakák száma, így már karnyújtásnyira vannak a 2019-es értékek. Az osztrák turizmusra vonatkozó előrejelzések olyan jók, hogy iparági szakértők további fellendülést várnak az osztrák gazdaság számára oly fontos turisztikai iparágban. Az elmúlt évek és hónapok számos megnyitása ellenére a bécsi szállodai projektek száma továbbra is ígéretes: 2023 és 2025 között várhatóan mintegy 2850 új szállodai szoba épül – elsősorban a közepes és felső-középkategóriás szegmensben, többnyire központi elhelyezkedéssel a város szívében. Mint arról korábban beszámoltunk (24. hét): a belvárosban az év elején nyílt meg a két luxusszálloda, az Almanac és a The Amauris, északon pedig a Greet Wien City Nord. Az év végéig körülbelül 360 új szállodai szoba várható még, ami azt jelenti, hogy idén összesen 630 új szállodai szoba kérül átadásra. 2024-ben 1680 új szoba következik – ilyen például a Hampton by Hilton Vienna City West 355 szobával, vagy a Schani Hotel Bécs 22-ik kerületben 200 szobával. További 550 szállodai szoba – mind a felső szegmensben – várhatóan 2025-ben kerülnek kulcsrakész állapotba.
A szervizelt lakások (apartmanok) különösen keresettek. A járvány óta egyre fontosabbá váltak Bécsben is a rövid- és hosszú távú tartózkodásokat egyaránt lehetővé tevő, alacsony költségszerkezet és a versenyképes szobaárakat és szolgáltatást nyújtó apartmanok. A szállodai szobákon kívül 2023 és 2025 között mintegy 1300 ilyen apartmant kerül még kivitelezésre. További trend, hogy a fenntarthatósági ESG kritériumok fontos szerepet játszanak minden új építésnél, mind a szállodák, mind pedig a szolgáltatást nyújtó apartmanok esetében. Ezt az igényt egyrészt a növekvő vendégelvárások, másrészt az EU követelményei, illetve az osztrák szövetségi kormány támogatáspolitikája is hajtja. „Az ESG-megközelítésű fenntarthatósági témák terén az elmúlt hónapokban egyértelmű újragondolás történt – mind a nagy láncoknál, mind pedig a családi kézben lévő szállodákban” – nyilatkozta a sajtónak Nadja Pröwer, a CBRE ingatlan tanácsadási részlegének vezetője. Lukas Schwarz, a CBRE tőkepiaci vezetője hozzáteszi: "A befektetőket és a tulajdonosokat nem csak a fenntartható ingatlanok érdeklik, hanem mindenekelőtt a fenntartható koncepciókkal rendelkező vállalkozások és vállalatok. Ezek ugyanis magasabb bevételt vagy bérleti díjat is hozhatnak."
Az év eleje óta mintegy 100 millió eurónyi befektetetés érkezett az osztrák szállodapiacra. Az eddigi legerősebb évben, 2019-ben ugyanez az érték egymilliárd euró körül mozgott. „A befektetők elvileg pozitívan viszonyulnak a szállodai eszközállományhoz Ausztriában és feltételezzük, hogy a befektetési aktivitás a piaci fejleményeknek köszönhetően ismét növekedni fog” – érvelt a friss elemzésüket bemutató sajtóközleményben Schwarz. A járvány fordulatot hozott: 2019-ig elsősorban a városi szállodaiparra helyezték a hangsúlyt a befektetők, mára azonban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a vidéki egységek és a kisebb városok iránt. A piaci trendek összefoglalásául elmondható: a befektetők kedvencei a közepes és felsőbb kategóriájú szállodák, valamint a szolgáltatóst nyújtó apartmanok. További részletek és információ ITT és ITT és ITT.

Eurostat: Tízéves csúcson az EU turizmusa. Az EU Statisztikai hivatalának friss féléves jelentése kapcsán az osztrák szaksajtó az EU-szinten jelentkező rekord vendégforgalmi adatokat, illetve Magyarország esetében a szerényebb turisztikai teljesítményt emeli ki. A jelentés szerint az EU turisztikai ágazata kilábalt a koronajárványból: az idei év első felében az elmúlt tíz év legmagasabb szintjét érte el az EU tagországok kereskedelmi szálláshelyein összesített vendégéjszakák száma. 2023-as év első hat hónapjában 1,193 milliárd vendégéjszakát regisztráltak a ker. szálláshelyeken, amely közel 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ráadásul 2023 első felében minden hónap meghaladta az előző év azonos hónapjának adatait, különösen a januári (plusz 45%) és a februári (plusz 27%) forgalmi eredmények javulása a kiemelkedő az Eurostat közleményes szerint. 2019 azonos időszakához, azaz a koronajárvány előtti időszakhoz képest ez szerény - 0,9 százalékos - növekedést jelent. A hangsúly azonban a növekedésen van. 2023-ban a vizsgált féléves időszakban Magyarország kivételével minden EU-tagállamban nőtt a vendégéjszakák száma 2022-hez képest - olvasható az osztrák turisztikai szaksajtónak az Eurostat jelentésről szóló beszámolójában. Különösen Cipruson (plusz 39,3%), Máltán (plusz 30,5%) és Szlovákiában (plusz 28,7%) volt erős a gyarapodás a 2022-es bázishoz viszonyítva a vendégéjszakák számában a kereskedelmi szálláshelyeken. Magyarország szerény csökkenéssel (-0,3%) sereghajtónak számít ebben az összehasonlításban. Ausztriában az uniós statisztikai jelentés szerint 20 százalékot némileg meghaladóan nőtt a vendégéjszakák száma 2022 első félévéhez képest, amely erős teljesítménynek számít, így a 2019-es eredményeket csak hajszállal nem sikerült beérni a szomszédban. További részletek ITT.

*** 36-37. naptári hét ***

Ausztriában csúcson a magánrepülővel megtett utazások száma: a Greenpeace a privat-jetek betiltását követeli. Ausztriában a Greenpeace nyáron ismét alaposan szemügyre vette az osztrák magán-repülőgépek mozgását és az osztrák „privat-jet” forgalom tapasztalatait egy frissen publikált jelentésében foglalta össze. Ennek alapján 2023 augusztusában az osztrák lajstromszámú magánrepülők legtöbbet repült úti célja a francia riviéra, illetve a helyi nizzai repülőtér volt. Nizzában a nyár utolsó hónapjában 297 osztrák felségjelű fel- és leszállást regisztráltak, ezt követi Bécs (200 fel- és leszállás) és Salzburg (176 fel- és leszállás). Az augusztusi repülési adatok elemzésével egy időben a Greenpeace bemutatta új „privatjet-tracker” alkalmazását, amely nemcsak a gépek útvonalának valós idejű követését teszi lehetővé, hanem az üzemanyag-fogyasztásról és a károsanyag-kibocsátásról is tájékoztatást ad. Ezáltal látható, hogy a magángépek fajlagosan 50 szer több széndioxid kibocsátást okoznak, mintha ugyanazt az útszakaszt vonattal tették volna meg utasaik. A magán-repülőgép „nyomkövető” és a frissen bemutatott augusztusi adatelemzés alapja az OpenSky Networks adatbázisa, amelyet az osztrák légiközlekedési hatóság adataival kapcsoltak össze. A civil szervezet jelentése szerint jelenleg 227 magánrepülőgép működik Ausztriában. Az első becslések szerint az osztrák magán-repülőgépek augusztusban mintegy kétmillió kilométert tettek meg. Ez akkora szám, minta valaki 52-szer körberepülte volna a Földet, miközben 10 ezer tonna széndioxid kibocsátást okoztak. A civil szervezet a fentiek ismeretében felszólította Leonore Gewesslert, Ausztria közlekedési- és klímaügyi miniszterét, hogy szorgalmazza a magán-repülőgépek uniós szintű betiltását. „Az éghajlati válságra való tekintettel teljesen ésszerű, hogy a szupergazdagok magánrepülőgép helyett vonattal menjenek nyaralni. A magánrepülőgépek betiltása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy kicsit közelebb kerüljünk az éghajlati igazságossághoz” – érvelt a Kurier cikke alapján Jasmin Duregger, az ausztriai Greenpeace energia szakértője.

Az összesített európai adatokat elemezve elmondható: 2022-ben Európában 572 806 utat tettek meg magánrepülővel. Ez 64 százalékkal volt több, mint az előző évben regisztrál 350 ezer utazás, amely már akkor is felülmúlta a 2019-es járvány előtti szintet. A magánrepülőgépek Európában a tavalyi évben 3,4 millió tonna CO₂-t bocsátottak ki. Ez 555 000 átlagos állampolgár éves kibocsátásának felel meg, amely már egy nagyobb város lakosságszámát jelenti – olvasható a Greenpeace „luxuskibocsátásokat” összesítő elemzésében. Az elmúlt három évre vetítve nézve a növekedést „lélegzetelállító” 382 százalékos adatot kapunk – derül ki a szintén a Greenpeace megbízásából a közelmúltban készített tanulmányból. Az elmúlt évben Európában a legtöbb magánrepülős utat az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország területén regisztrálták, majd a sorrendben őket követi Olaszország, Spanyolország és Svájc. Ausztria a hetedik helyen áll ebben az európai rangsorban. Tavaly éves szinten az Ausztriából induló magán-repülőgépes utak száma 89 százalékkal nőtt az előző évhez képest, amely során 54 400 tonna CO₂-t termeltek - ez több mint 36 250 átlagos autó egész évi széndioxid-kibocsátása. További részletek ITT és ITT és ITT.

Szomszédban is gondot okoz a vasútnál a munkaerőhiány. Ausztriában jelentősen növelni kell a mozdonyvezetők számát. Az osztrák államvasút, az ÖBB szolgálatában jelenleg 4400 mozdonyvető dolgozik. A nyugdíjazások miatt azonban a következő pár évben 1500-an távoznak a vasúttársasgától, amely jelentős veszteség az ÖBB számára. A helyzetre való felkészülés és a szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében ütemes toborzási és kiképzési offenzívába kezdett az ÖBB: a következő időszakban évi 400 új mozdonyvezetőt képeznek ki. A képzés teljes költségét a társaság állja. A cél, hogy 2028-ra 4900 mozdonyvezető legyen bevethető a szolgálatra, amely 12 százalékos létszámbővítést jelent a jelenlegi állományhoz képest. Az ÖBB Ausztria legnagyobb mobilitás-szolgáltatója, ahol 42 ezer munkavállaló gondoskodik az évi 323 millió utas és 94 millió tonna áruszállítmány pontos és biztonságos célba juttatásáért. Az ÖBB járatai éves szinten 97 százalékos pontossággal tartják a menetrendjüket, ezáltal Európa egyik legmegbízhatóbb vasúttársaságai közé tartozik. További részletek ITT.

Leállt a Bécsi Duna-torony körforgása. Egy augusztus elejei viharkár következménye várhatóan hosszabb ideig blokkolja a bécsi Duna-torony éttermének és kávéházának forgató berendezését. Bécs egyik jelképének számító Duna-torony lélegzetelállító körpanorámája évente két gyorsliften keresztül 420 ezer látogatót vonz. A turisták és a helyiek körében egyaránt nagy népszerűségnek örvend a Duna-toronyban található kávéház és étterem, amely saját tengelye mentén forogva 360 fokos körpanorámát biztosít az asztaloknál ülő vendégeinek. A forgató berendezés azonban egy nyári vihar során jelentős mértékben megsérült, amelyet azóta sem sikerült újraindítani. A műszaki terepszemle során mostanra kiderült, hogy a berendezés olyan főeleme sérült, amely már nincs gyártásban, rövid távon nem is lesz megrendelhető, hanem teljes újragyártásra van szükség. A tervezés és a megrendelés ütemezése, valamint a gyártás várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, így a kritikus alkatrészek leszállításáig a torony forgása kényszerszünetre van ítélve. A Duna-tornyot 1964-ben építették a Bécsi Nemzetközi Kertkiállítás alkalmából. A 170 méter magasságban saját tengelye körül forgó torony-vendéglő, valamint a torony-kávézó belső tereit pár éve egyébként teljesen megújították, amelyek jelenleg a 60-as évek „retró-stílusára” hangolva fogadják vendégeiket. A kül- és beltéri kilátó platformokon 155 méter magasságban elhelyezett interaktív panoráma képernyők nyolc nyelven tájékoztatnak a környező látnivalókról. A szintén nemrégiben korszerűsített bejárati részen több mint 60 multimediális érintőképernyő meséli el élményszerűen a torony és Bécs történetét. További információ ITT és ITT.

*** 35. naptári hét ***

Itt a legújabb turisztikai marketingbomba Linzből. A turizmus-marketing szempontjából már jó ideje Ausztria első számú kísérleti laborjának számító linzi turisztikai egyesület – a Linz Tourismus – idén újabb „szokásosan” meglepő kampánnyal állt elő, amely mind üzenetében, mind pedig kivitelezésében és eszközrendszerében ismét teljesen elrugaszkodott a megszokott, mainstream turisztikai tartalmú hirdetésektől. Ha nyár vége, akkor jön az újabb turisztikai marketingbomba, amely újabb egy évre muníciót ad az atipikus és újszerű marketing-kommunikációhoz. Legalább is a felső-ausztriai Linzben ezt a receptet követik, immár harmadik éve állnak elő a nyár végén rendhagyó kommunikációs narratívával és hozzá kapcsolódó kampánnyal. Az elmúlt években ezen aktivitások sikert sikerre halmoztak, nemcsak szakmai díjak és nemzetközi elismerések tucatjait nyerték el, hanem alaposan felkavarták a turizmus jövőjéről szóló közbeszédet is, miközben az újdonságokra nyitott látogatók körében kiemelkedő fogalmat generáltak. A provokativ Linz az Linz, illetve az élet apró örömeire rácsodolkoztató Planet Linz-kampány után augusztus végétől itt a Prinz von Linz -kampány, amelynek részleteiről ITT tudhat meg bővebbet.

Jönnek az indiaiak és dél-koreaiak: Hallstatt lakói ismét protestálnak. A festői szépségű felső-ausztriai Hallstatt település számára továbbra is hatalmas kihívás a folyamatosan érkező látogatósereg. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az alig 760 lelket számláló önkormányzat 12 főt foglalkoztat csak a forgalomterelés érdekében. Az elmúlt években már maximálták a naponta behajtó járművek számát, egyszerre 54 busz és 450 autó tud parkolni, többet nem engednek behajtani. A helyi lakosság nehezen tolerálja az óriási látogatóforgalmat, ezért is próbálkozunk újabb és újabb kísérleti megoldásokkal. Májusban az „elhíresült szelfi-kerítés” ötletével került a település a nemzetközi médiaérdeklődés fókuszába, most pedig az elmúlt hétvégén a Hallstattba vezető útszakasz ideiglenes blokkolásával próbálta meg felívni a túlzott turistaáradattal járó nehézségekre a figyelmet a lakosság érdekeit képviselő csoportosulás. Szeptember elején újabb kerekasztal-megbeszéléseket rendeznek a helyi döntéshozók a probléma orvoslása érdekében, illetve a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa Salzkammergut2024 projekt és programsorozat ugyancsak behatóan foglalkozik majd a „túlturizmus” jelenségével és a megoldási alternatívákkal. Az osztrák Kurier arról ír, hogy a mobilcella adatok kiértékelése alapján a németek után indiaiak és dél-koreaiak látogatják előszeretettel a települést, a sokat "emlegetett" kínai turisták nincsenek a top5 küldő-piac között. További hírek és részletek ITT és ITT.

Különös, de eredményes nyár: rekord szezont zár Ausztria turizmusa. A hatalmas nyári esőzések, a magas élelmiszerárak és energiaköltségek, illetve a munkaerő hiánya folyamatos kihívások elé állítják az osztrák turisztikai ágazatot is. Ennek ellenére egy különös, de sikeres nyarat tudhat maga mögött az ágazat, foglalható össze az első gyorsértékelések mérlege. Május és július között a vendégéjszakák száma Ausztriában elérte a 39,5 milliót, ami 1980 óta a legmagasabb érték az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) előzetes adatai szerint. "Az idei nyári főszezon első felében Ausztriában soha nem lehet kereslet mutatkozott a turisztikai szolgáltatások iránt – nyilatkozta Tobias Thomas, a Statistik Austria vezetője.

1980-ban az osztrák szálláshelyeken 40 milliós vendégéjszakát regisztráltak, eddig ez számított minden idők legjobb nyári forgalmi adatának, amelyet idén sikerült újra megközelíteni. A turizmus felfutása 2019-hez, a koronavírus-járvány országot sújtó idejéhez képest is egyértelmű: idén 1,7 százalékkal haladta meg az akkori szintet a vendégéjszakák száma. A foglalások számának megugrása még nagyobb, - plusz 6,3 százalék, - ha a tavalyi év azonos időszakához hasonlítjuk az eredményeket, amikor is 37,16 millió vendégéjszakát regisztráltak. Ha tartományi szinten elemezzük a szezont, akkor elmondható: Bécs és Alsó-Ausztria emelkedik ki a vendégéjszakák számának 19,8 és 10,2 százalékos növekedésével. Erőteljes növekedés volt még Burgenlandban (plusz 9 százalék), a turisztikai fellegvárnak számító Salzburg tartományban (plusz 8,2 százalék), Vorarlbergben (plusz 7,2 százalék) valamint Felső-Ausztriában (6,2 százalék). A plusz valamivel alacsonyabb volt Tirolban (4,9 százalék), míg Stájerországban minimális (0,7 százalék) volt a forgalom gyarapodása. Az egyetlen csökkenést Karintiában regisztrálták 2 százalékkal, amelynek elsődleges oka a július végi heves esőzések volt.

Susanne Kraus-Winkler osztrák turisztikai államtitkár friss nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a fenntartható utazás jelentősége évről-évre növekszik a vendégek körében. Az államtitkár e növekvő trenddel kapcsolatban utalt az Euromonitor International 2023-as Fenntartható Utazási Indexére, amely Ausztriát a világ legfenntarthatóbb utazási célpontjai között a harmadik helyen tartja nyilván, közvetlenül Svédország és Finnország mögött. Az index az ágazat környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát méri. "Ez fontos felismerése annak, hogy az iparág folyamatosan fejlődik a fenntarthatóság mindhárom dimenziójában, és még jobban ösztönzi a fenntarthatóság felé vezető utat" - mondta Kraus-Winkler az idei nyári turisztikai főszezont értékelő sajtótájékoztatóján. További részletek ITT és ITT és ITT.