AT/HU turisztikai helyzetkép - 2025. március

Quo vadis, turizmus? Hogyan hat az ágazatra az új világrend. Csak kapkodjuk a fejünket. A nagyvilágban sorra dőlnek meg a turizmussal kapcsolatos gazdasági mutatószámok, ismét a járvány előtti szinten pörög az ágazat. Így van ez hazánkban, Ausztriában és a szomszédos országokban, ahol a nemzetközi konjunktúra fújja a hátszelet. Minden rendben tehát, ismét minden működik magától – tehetjük fel a kérdést? Aligha. Ausztriának például közel fél évig nem volt működőképes kormánya, amely irányt mutathatna és lendületet adhatna. Most márciusban alakul meg az új kabinet, amely némi irányválást hoz(hat) a korábbi kurzushoz képest. Pontosan miket, egyelőre találgatjuk, méricskéljük. Magyarország közvetlen szomszédságában harmadik éve háború dúl, míg Európa meghatározó országaiban sorra politikai és gazdasági válságok alakulnak ki, kormányok jönnek-mennek, miközben kontinensünk hajója háborgó vizeken sodródik – írtuk a múlt hónapban, s a helyzet nem sokat változott, némileg még bonyolódott is. Most lenne igazán szükség víziókra, jó iránytűre és tapasztalt, megfontolt és nyugodt vezetőkre. Ahogy mondani szokás: csendes vizek nem nevelnek ügyes hajósokat. Csak reménykedhetünk, hogy a válságok által edzett, biztos kezű irányítók hamarosan előlépnek terveikkel, amelyek képesek lesznek jó irányba fordítani Európa sorsát.

Az Európán kívüli világ is soha nem látott kihívásokkal küzd, és bár a látszat néha csal, így van ez a turizmus területén is. A gazdasági bizonytalanság, a munkaerőhiány, a háborús fenyegetések és a klímaváltozás következményei egy időben nehezednek ránk. Ebben az újfajta „világrend nélküli világban” felértékelődnek a biztos pontok és kapaszkodók. Vajon mit hoz a jövő? A félelmek kerekednek felül, vagy a remény győz? A turizmus jövője számos kérdést vet fel, és megoldásokért kiált. Hogyan alakítsuk át az ágazatot, hogy alkalmazkodjon a változó körülményekhez? Milyen stratégiákra van szükség, hogy megerősödve nézhessen szembe a szektor a kihívásokkal? Ezekre a kérdésekre az új év során keresünk válaszokat, miközben továbbra is hiszünk abban, hogy a remény – és az új utak – vezethetnek minket a jövő felé.

Az alábbiakban a GD Consulting immár négy éve tartó cikksorozatában osztrák-magyar reláción keresztül vizsgáljuk ezeket a kérdéseket. Hogyan próbálják az országok kezelni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt, és milyen hatással van a háború a turizmusra? Milyen innovatív megoldások születnek a vendégforgalom növelése és a fenntarthatóság érdekében? Miként lehet új alapokra helyezni a turizmus ökoszisztémáját? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a magyar-osztrák és közép-európai együttműködés kontextusában. Reméljük, hogy a jövőben egyre több figyelem irányulhat a megoldásokra, és kevesebb energiát kell a problémák kezelésére fordítanunk. 2025 márciusa előtti részletes beszámolóink ITT olvashatók. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódja meghallgatható ITT.

Nyitó- és borítókép: Amire szükség lenne: határtalan kooperációk és távlatos víziók. A Veszprémben megnyílt CODE élménylabor szívében a Linz városában működő Arc Electronica Center technikája. Forrás: GD Consulting / Kovács Balázs

*** 11. naptári hét ***  

• Félmilliárd utas az ÖBB-nél: Rekordév az osztrák vasútnál. Az Österreichische Bundesbahnen (ÖBB) új utasrekordot ért el 2024-ben, ugyanis először haladta meg a félmilliárdot utasaik száma. Az előző évben 511 millióan vették igénybe az ÖBB szolgáltatásait, míg 2023-ban ez a szám még 494 millió volt. Az egyre növekvő utasforgalom miatt a vállalat folyamatosan bővíti kínálatát, és 2030-ig rekordösszegű, több mint 6,1 milliárd eurós beruházást hajt végre annak érdekében, hogy új, modern vonatokat állítson forgalomba. Összesen mintegy 330 új szerelvény érkezik, amelyek tovább javítják az utazási élményt és növelik a kapacitást – olvasható a társaság friss jelentésében. A növekedés különösen a helyi és regionális közlekedésben volt látványos, ahol 254 millióan utaztak, ami 10 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az ÖBB szerint ennek egyik fő oka, hogy a home office visszaszorulásával egyre többen ingáznak ismét a munkahelyükre, emellett sokan használják a tömegközlekedést kirándulásokhoz és szabadidős programokhoz is. A távolsági közlekedésben az utasszám stabil maradt, összesen 46 millióan választották ezt az utazási formát, ami figyelemre méltó teljesítmény annak fényében, hogy az őszi viharok és árvizek időszakosan komoly fennakadásokat okoztak. Az ÖBB hosszú távú trendjei azonban továbbra is pozitívak, hiszen az elmúlt öt évben 20 százalékos növekedést mértek ebben a szegmensben.

  A vasúttársaság számára az éjszakai közlekedés is egyre nagyobb jelentőséggel bír, különösen az új generációs Nightjet vonatok bevezetésével. Az éjszakai járatokat tavaly több mint 1,5 millió utas vette igénybe, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Bécs–Hamburg, Innsbruck–Hamburg, Bécs–Bregenz és Bécs–Róma útvonalakon közlekedő szerelvények. Az ÖBB arra számít, hogy az idei évben is hasonló eredményeket ér el minden területen, hiszen a folyamatos fejlesztések és az egyre modernebb vonatok vonzóbbá teszik a vasúti közlekedést. Az utasszámok növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják a vonatot, mint fenntartható, kényelmes és korszerű közlekedési alternatívát. További részletek ITT.

• Rekordok a bécsi repülőtéren: először 1 milliárd euró felett az árvevétel. A Flughafen Wien AG 2024-ben 13 százalékos árbevétel-növekedést ért el, így összesen 1,05 milliárd eurós forgalmat bonyolított. Ezzel a vállalat történetében először lépte át az 1 milliárd eurós bevételi határt. A vállalat nemcsak sikeres évet zárt, hanem 2025-re is egyértelmű növekedési stratégiával készül. Továbbra is az infrastruktúra fejlesztésére, a munkaerőbővítésre és a szolgáltatási színvonal emelésére összpontosítanak a jövőben. A 2025-ös évre a vállalat körülbelül 1,08 milliárd eurós árbevételt, 440 millió eurós EBITDA-t és mintegy 230 millió eurós eredményt vár. Annak ellenére, hogy a gazdasági környezet bizonytalan, a management optimista, és bízik abban, hogy a fokozott utazási kedv és a kedvező piaci trendek továbbra is hozzájárulnak a növekedéshez. A siker egyik kulcsa a rekordot döntő utasforgalom volt: 2024-ben 31,72 millió utas fordult meg a bécsi repülőtéren. 2025-re a vállalat további növekedést vár, és 32 millió utasra számít Bécsben, míg a teljes Flughafen-Wien-csoport (beleértve Máltát és Kassát) utasforgalma elérheti a 42 millió főt. A vállalat pozitív fejlődését egy átfogó beruházási stratégia is támogatja. 2025-ben körülbelül 300 millió eurós beruházást terveznek, amelyet teljes mértékben saját forrásból finanszíroznak. A fókuszban a repülőtér déli terminálbővítése és a meglévő infrastruktúra modernizálása áll. „A bécsi repülőteret további növekedésre készítjük fel, hogy megfeleljünk az utasforgalom növekedésének és a jövő kihívásainak” – mondta Julian Jäger, a Flughafen Wien AG igazgatósági tagja.

• Kiemelkedő projektként a repülőtér déli bővítését emelték ki, amely várhatóan 2027-ben készül el. A fejlesztés keretében 70.000 m²-rel bővül a terminálterület, új várók, üzletek, éttermek és korszerű biztonsági ellenőrzések kapnak helyet. „Ezzel a bővítéssel még kényelmesebb és jobb utazási élményt biztosítunk utasainknak” – hangsúlyozta Jäger. A nyári szezon foglalási adatai már most ígéretesek, és a vállalat erős főutazási időszakra számít. „A terminálok korszerűsítésével és az operatív személyzet bővítésével készülünk egy sikeres nyárra” – tette hozzá Jäger. Az infrastruktúra és az utaskomfort fejlesztése mellett a Flughafen Wien AG az AirportCity folyamatos bővítésére is összpontosít. Egyre több vállalat települ a repülőtér környékére, köztük az osztrák utazásszervező, a TUI Austria, valamint a logisztikai óriás, a Helios, amely Ausztria legnagyobb, 80.000 m²-es logisztikai parkját építi. Több mint 23.000 alkalmazottjával és több mint 250 ott működő vállalatával a bécsi repülőtér nemcsak az ország legnagyobb repülőtere, hanem a keleti régió legnagyobb munkaadója is – olvasható a vállalat friss közleményében. További részletek ITT.

*** 10. naptári hét *** 

• Turizmus jövője az új osztrák kormány programjában. A 2025. március harmadikán hivatalba lépő hárompárti (ÖVP, SPÖ, Neos) kormánykoalíció egy 211 oldalas programban foglalta össze a 2029-ig szóló kormányzati ciklus programját és a mögötte meghúzódó irányelveket. A „Legjobbat tenni Ausztriáért – Most" címet viselő összeállításban a turizmuspolitikával összesen öt oldal terjedelemben foglalkoznak. A GD Consulting első gyorsértékelése szerint az osztrák kormány új turizmuspolitikája nagyban épít a kontinuitásra, a korábbi kezdeményezések továbbvitelére, radikális változás nem olvasható ki a dokumentumból. A kormányprogram turisztikai fejezete átfogó megközelítéssel kívánja biztosítani az ágazat fenntartható fejlődését, versenyképességét és munkaerőpiaci stabilitását. Az intézkedések célja, hogy a turizmus ne csupán gazdaságilag virágzó ágazat maradjon, hanem a helyi lakosság érdekeit is figyelembe vegye, növelje a helyiek életminőségét miközben alkalmazkodik a klímaváltozás és a digitalizáció kihívásaihoz.

  A gazdasági fenntarthatóság érdekében a kormány felülvizsgálja az ingatlanadózási szabályokat, különös tekintettel az ingatlanok piaci értéken való nyilvántartására. Emellett a munkavállalói juttatások rendszerének optimalizálása is napirendre kerül, különös tekintettel a lakhatás és gyermekgondozás kérdéseire. A vendéglátóiparban dolgozók számára egy új borravaló-rendszert kidolgozásának feltételeit is megvizsgálják, amely átláthatóbb és igazságosabb elosztást biztosítana. A kormányprogram idézett fejezetének egyik kulcseleme a "Plan T - Masterplan für Tourismus" stratégiai dokumentum továbbfejlesztése, amely az ágazat kihíváshoz való jobb illeszkedésére, fenntarthatóbbá tételére összpontosít. Ennek részeként az osztrák kormány kiemelt figyelmet fordít a régiók egyenlő fejlődésére, a turizmus társadalmi elfogadottságának növelésére és a környezetbarát megoldások támogatására. A fenntarthatóságot mérhető kritériumokkal és kutatási programokkal erősítenék, hogy az iparág hosszú távon is megfeleljen az ökológiai és társadalmi elvárásoknak.

  A nemzetközi versenyképesség erősítése érdekében az Österreich Werbung marketingstratégiáját modernizálják, nagyobb hangsúlyt fektetve a digitalizációra és az innovatív turisztikai élményekre. Emellett a nagy sport- és kulturális eseményeket, például a téli sportokat és a sívilágbajnokságokat is jobban kívánják integrálni az ország turisztikai vonzerejébe. A kormány támogatási programokkal ösztönzi a turizmusban működő vállalkozásokat, különösen a minőségi szolgáltatások, a fenntarthatóság, a digitalizáció és a munkahelyi körülmények javítása érdekében. Az adminisztratív terhek csökkentése és a vállalkozások számára elérhető hitelkeretek bővítése is a tervek között szerepel. Ennek megfelelően megdupláznák, így 10 millió euróra tervezik emelni az osztrák turizmusbank által nyújtandó fejlesztési hitelek felső határát. A turizmus munkaerőpiaci helyzetének javítása szintén központi kérdés. A kormány célja, hogy vonzóbbá tegye a szektort a munkavállalók számára, különösen a szezonális és alacsony bérezésű pozíciókban. Ehhez új támogatási alapot hoznak létre a turizmusban dolgozók számára, valamint könnyítik a külföldi munkaerő, például a Nyugat-Balkánról érkező dolgozók bevonását. A szakmai képzéseket is korszerűsítik, hogy azok jobban megfeleljenek a fenntarthatóság és digitalizáció követelményeinek.

  A természet és turizmus közötti egyensúly fenntartása érdekében a kormány szigorúbb szabályokat kíván bevezetni a nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken működő turisztikai vállalkozások számára. A kulturális és természeti turizmus fejlesztése kiemelt jelentőséget kap, hogy Ausztria továbbra is vonzó desztináció maradjon a fenntartható utazást kereső turisták számára. A fenntarthatósági védjegyek rendszerében az osztrák nemzeti zöld certifikáció mellett teszik le voksukat a kormányprogram összeállítói.

  A szálláshelyek piacán a tisztességes verseny biztosítása érdekében kötelező online regisztert vezetnek be, amely átláthatóbbá teszi a szálláskiadás piacát és csökkenti az illegális kiadások számát. A lakóautók és mozgó vidámparkok közlekedési és útdíjfizetési szabályait is felülvizsgálják, hogy jobban illeszkedjenek a modern turisztikai igényekhez. Összességében az osztrák kormány turizmusfejlesztési programja egy átfogó, jövőorientált megközelítésre épül, amely egyszerre biztosít gazdasági növekedést, fenntarthatóságot és társadalmi elfogadottságát. A cél az, hogy Ausztria továbbra is a világ egyik legvonzóbb és legélhetőbb turisztikai célpontja maradjon, miközben alkalmazkodik a modern kihívásokhoz és a fenntartható fejlődés követelményeihez igazodva biztosítja a helyben élők életminőségének növekedését a turizmus segítségével is. A 2000-2004 közötti kormányzati ciklus turizmus ágazati programjáról korábban ITT írtunk. Az aktuális kormányprogram teljes terjedelmében elérhető és letölthető INNEN. Szakmai reakciók ITT és ITT és ITT.

*** 09. naptári hét ***  

• PODCAST - Merre tart a turizmus 2025-ben? Elkészült a Dunakavicsok podcast legfrissebb epizódja, amely az újturizmus világával foglalkozik. Az adás szerkesztő-műsorvezető párosa, Kovács Balázs és Nagy-Szász István az idei év utazási megatrendjeit, a turizmus speciális finanszírozási lehetőségeit és a fenntarthatósági jó gyakorlatokat veszi ismét górcső alá.

  A beszélgetés során szó esik az év eddigi legfontosabb turizmus-szakmai eseményeiről, amelyekről Kovács Balázs első kézből hoz beszámolót – többek között a bécsi Ferien Messe, az ATB, a HOTCO konferencia és a budapesti Utazás kiállítás tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal. A fenntarthatóság ebben az epizódban is kiemelt téma. A február 1-jén megrendezett budapesti Turizmus Gála során átadott Fenntartható Turizmus Díj kapcsán betekintést nyerhetünk a magyarországi fenntartható turizmus legjobb gyakorlataiba. A turizmus finanszírozása is terítékre kerül: az Osztrák Turizmusbank (ÖHT) működését elemezve kiderül, milyen szerepet játszhat egy hasonló intézmény Magyarországon.

  A podcast friss epizódja megmutatja, hogy miként változnak az utazási szokások 2025-ben – szó lesz hosszabb utazásokról, generációkon átívelő élményekről, az egyre népszerűbb éjszakai turizmusról és a nosztalgiautazások újjáéledéséről. A Z generáció utazási szokásait elemezve kiderül, hogy a digitalizáció és a személyre szabott szolgáltatások egyre fontosabbá válnak, miközben sok szálláshely még mindig nem használja ki teljes mértékben a TikTok nyújtotta lehetőségeket, míg sok olyan eszközt használnak, amelyre semmi igény ebben a körben. A digitalizáció terén megismerkedhetünk az Österreich Werbung Sophia nevű avatar-modelljének fejlesztési körülményeivel és annak az ágazatban betölthető szerepével.

  István koppenhágai útja és Balázs máltai fenntarthatósági tapasztalatai izgalmas betekintést nyújtanak az EU különböző turisztikai megoldásaiba. A Hilton Malta példáján keresztül hallhatunk arról is, hogyan csökkenthető egy szálloda víz- és energiafogyasztása. Kovács Balázs személyes példáján keresztül a hallgatók betekintést kaphatnak a European Climate Pact nagyköveteinek szerepébe és feladataiba is. Ha kíváncsi a legújabb turisztikai trendekre és az iparág kulisszatitkaira, hangoljon a Dunakavicsok turisztikai podcast hullámhosszára. Az aktuális, - 41. epizód - meghallgatható ITT.

Március előtti jelentéseink ITT találhatóak.