Augusztussal immáron kiteljesedik teljes mértékben a turisztikai főszezon, az ötödik évszak, amely sokaknak az önfeledt pihenésről és a nyaralásról szól. Ahogy az előző hónapban is írtuk, sajnos az ágazban dolgozók sok szempontból nem nézhetnek egy gondtalan nyár elé. Manapság egyfajta világrend nélküli világ idejét éljük. Ezekben az időkben felértékelődik minden, ami biztos kapaszkodónak tűnik. Milyen jövőre készüljünk, s mit tehetünk mi magunk, hogy megőrizzük mindazt, amit fontosnak tartunk?
Elstartolt az új év, amelynek egyik első jele, hogy a bécsi Musikvereinben elhangzott az újévi koncert, amelyet sok millióan követtek a nagyvilágban. Strauss vidám muzsikája jókedvet és optimizmust sugall, amelyre nagy szükségünk is lesz az új esztendőben. Ugyanis ne legyen kétségünk, a turizmusban az akadályverseny az új évben is tovább folytatódik. Jelenleg az energiaválság keresletre és kínálatra gyakorolt kettős hatása jelenti a legnagyobb kihívást. Friss januári helyzetképünk itt olvasható.
Június a várakozás és remény színének is mondott zöld szín jegyében telik majd. A turizmusban dolgozók, az utaztatási szakma és az utazók egyaránt várják az úgynevezett „zöld útlevelet”. Egy zöld passzust, amely az Európai Unión belüli határátlépések egyszerűsítését és a turisztikai szolgáltatások biztonságos igénybevételét hivatott megkönnyíteni. Az egységes európai digitális igazolás bevezetése régóta várat magára. Reményeink szerint legalább a főszezonra ténylegesen bevezetésre kerülhet.
A posztkorona időszakban a nemzetközi turisztikai versenyképességünket a most ősszel és télen lezajló folyamatok határozzák majd meg. Most nem szabad hibázni és célt téveszteni. Biztos kezekre van szükség az irányítótoronyokban. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan e cikksorozat továbbra is folytatja a beszámolókat a sok szempontból kísérleti labornak tekintett Ausztriából. A nehéz helyzet ellenére milyen megoldásokkal, gyakorlattal segítik az ágazat talpra állását, hogyan készülhetünk a restartra?