Az újrakezdés és a remény nyara

auf Deutsch

Mit hoz a jövő? Mi lesz ősszel, hogyan alakul majd a téli turisztikai szezon? Milyen lesz a jövőben az utazás, minden macerásabb és körülményesebb lesz, mint volt; vagy lassan visszaáll minden a régi kerekvágásba? Ezek azok a kérdések, amelyet számtalanszor hallunk magunk körül, s az idei nyári utazási szezon slágerkérdései. A jövő turizmusa, az újturizmus világa mindannyiunkat foglalkoztat. Vagy azért mert szeretünk utazni, hiszen az utazás a mindennapi életünk részéve vált, vagy pedig azért, mert a turizmus területén dolgozunk. Vagy egész egyszerűen mindkét okból.

Úgy gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, ha szembenézünk a valósággal. Olvasva a sokasodó kedvezőtlen jelekből úgy látom, arra kell felkészülnünk, hogy a világ már nem lesz olyan, mint amilyen volt. Az utazási szokásainkat és elvárásainkat ennek megfelelően meg kell változtatni! E helyütt is többször érveltem már amellett, hogy a fenntarthatósági szempontokat előtérbe kell helyeznünk. Mind az utazási ajánlatok megalkotásakor, mind elvárásaink megfogalmazásakor újra ki kell raknunk a turizmus összekuszálódott Rubik kockáját.

Az utazás az emberi kapcsolatokról, az új megismerésének vágyáról, kíváncsiságunk (homo ludens) kielégítéséről szól. Ehhez az alapvetéshez szükséges szerintem visszatérni. Tévút a korábbi rekordok és vágyálmaink hajszolása. A "citius, altius, fortius" olimpiai jelmondatból a turizmusra csak a fortius (bátrabban) érvényes. Cselekedni bátran kell, de nem kell mindenáron az égig nőni. Tanulva a koronavírus-járvány tapasztalataiból, illetve az idei nyarat is jellemző időjárási anomáliák - (pusztító viharok, tomboló erdőtüzek és folyók, valamint kiszáradó tavak, etc) - kiváltó okait vizsgálva megállapítható: új megközelítésre van szükség. Egy körforgásos turizmusgazdaság alapjainak lerakásával talán biztosíthatjuk, hogy tíz, húsz, vagy ötven év múlva is beszélhessünk még boldogító utazásokról. Körforgásos gazdaság a turizmus területén abban áll, hogy a helyi terméket előnybe részesítjük a gasztronómiában és az egyéb vállalkozási tevékenységünk során. A messzi távolba vezető szabadidős utak helyett preferáljuk a régiós közelségbe vezető utazásokat, repülőgép helyett a vonatot. Ha autóval utazunk, akkor a meglátogatott térséget próbáljuk alaposan és megfontoltan felfedezni. Közeli csillagtúráinkat megtehetjük gyalogosan, kerékpárral is. Ezáltal a világ is lelassul körülöttünk, több időnk marad a lényegre, nagyobb esélyük lesz, hogy megtaláljuk az utazás, a turizmus lényegét: megleljük a régóta várt boldogságpillanatokat. Megtapasztalhatjuk a helyi értékeket, jobban megismerhetjük mások gondolatait, örömeit. Egyfajta win-win helyzet jöhet így létre. Élményeink intenzívebbek és gazdagabbak lesznek, s összességében a világ is nyer...

Az idei nyarat a remény nyarának tekintem: egy főpróbának, amely az újturizmus világába vezet. Az idei főszezon ugyanis a belföldi és a környező országokba irányuló utazásoknak kedvez. Az elmúlt évben augusztus végén már sokasodtak a kedvezőtlen járványügyi hírek, a védekezésben ideiglenesen megnyert szabadság akkor hamar elillant. Idén bizakodhatunk, hogy a tapasztalatoknak és az oltásoknak köszönhetően nem kell újra visszafordulni az újturizmus irányába vezető úton. Továbbra is érvényes a jól bevált recept: oltás, tesztelés, okos és ügyes higiéniai koncepciók, valamint megalapozott, távlatos stratégiák kimunkálása. Ezek a lépések szükségesek az újrakezdéshez, egy fenntarthatóbb és okosabb turisztikai ökoszisztéma kiépítéséhez. Remélem most már nem kell ismét visszafordulni, immár felívelő pályára állhatunk gazdasági-, társadalmi-, környezeti-, lelki vonatkozásokban egyaránt. Ennek jegyében kívánok még szép nyári napokat és sok erőt az újturizmus világának felépítéshez.

Fotó: GD Consulting / Éberling András