GD Consulting helyszíni beszámoló - Az alsó-ausztriai idilli Grafenegg-kastély rendezvényközpontjában 2024. június 24-25. között rendezték meg az első osztrák fenntartható turizmus csúcskonferenciát. Az Österreich Werbung (ÖW) fenntarthatósági divíziójának kezdeményezésére „Sustainable Tourism in Austria Summit” - #STiAS – címmel megtartott kétnapos rendezvény már rögtön az első alkalommal a fenntartható turizmus területén tevékenykedő ausztriai szakemberek és nemzetközi véleményformálók grandiózus seregszemléjévé vált. A két nap során közel 300 szakértő fordult meg az impozáns rendezvényhelyszínen, hogy meghallgassák a fenntarthatóság témában legjobb ausztriai gyakorlatokat, tapasztalatokat és mesterterveket bemutató előadásokat, illetve részesei lehessenek a kapcsolódó eszmecseréknek. Katrin Erben, az ÖW fenntarthatósági-szakértője a bevezetőben elmondta, hogy bár először került megrendezésre a fórum, de a hatalmas érdeklődésre és vendégek lelkes visszajelzéseire tekintettel már biztosan kijelenthető, hogy lesz folytatása a frissen életre hívott STiS-napoknak.
Az első napon a hivatalos köszöntőket követően a dániai Sustainia cég ügyvezetője, Rasmus Schjodt Larsen mutatta be a legjobb 50 ausztriai fenntarthatósági jó gyakorlatot tartalmazó kézikönyvet, amelyet az ÖW szakértőivel közösen készítettek el az elmúlt év során. A tematikus kiadvány tartományi és tematikus bontásban olyan turisztikai jó példákat tartalmaz, amelyek mások által is adaptálható modellként szolgálhatnak a fenntarthatósági törekvésekhez. A kiadvánnyal és a benne felsorakoztatott best practice-okkal a Dunakavicsok podcast 35. adása részletesen foglalkozatott.
Az egyik legnagyobb figyelmet Anna Pollach, az angliai ConciousTravel alapítójának inspirációs előadása kapta, aki hatalmas tapasztalatával rendkívül meggyőzően és magával ragadóan érvelt egy jobb jövő mellett, amelyet a turizmuson keresztül, de legfőbbképp magunk által is formálhatunk. Tudományos részletezettséggel, számos idézettel és hasonlattal mutatta be annak szükségességét, hogy miért kell teljesen más közelítéssel (paradigmaváltás) tekinteni a turizmus művelésére, mind a kínálati, mind a keresleti oldalon, mint ahogy ezt korábban megszoktuk. A regeneratív turizmus a fenntartható turizmus azon foka, amikor már nemcsak az ártalmakat mérsékeljük, hanem megkezdjük a tevékenységünkkel létrehozott sebek gyógyítását is. Anna Pollach egy kettős kommunikációs gyakorlat párhuzamos meglétéről beszélt az ágazatban. A régi turizmus hívei a „machin story” jellegű kommunikációt folytatnak, amelynek középpontjában az anyagi javak és az infrastruktúra állnak. A „living system story” jellegű kommunikáció az emberre, a természetre, a köztük lévő kapcsolatra, ill. kevesebb néha több elvre helyezi a hangsúlyt. Mivel a kommunikáció meghatározza tudatunkat és viselkedésünket, mindannyiunk felelőssége, hogy melyik történet részének tekintjük magunkat, vállalkozásunkat. A turizmusban dolgozók feladata pozitív üzenetekkel kíváncsiságot kelteni és arra értelmes és élményszerű válaszokat adni, edukálni, s ezáltal létrehozni a gondolati paradigmaváltást is.
Az Európai Turisztika Bizottság (ETC) képviseletében Teodora Marinska az EU turisztikai klímavédelmi tervét (Climate Action Plan) és a tagállami feladatokat ismertette, jó példaként kiemelve a szlovén és a finn aktivitásokat és fenntarthatósági kezdeményezéseket.
A nemzetközi előadók prezentációjából kiemelhető még Paul Peeters, a hollandiai Breda University professzorának előadása, amelyben az utazás és a fenntarthatóság összefüggésében a közlekedés jelentőségére mutatott rá. Tudományos alapokon nyugvó adatsorokkal bizonyította, hogy a repülésnek van a legnagyobb káros környezeti hatása: a távolság a probléma. Minél nagyobb távolságra akarunk eljutni, annál nagyobb környezeti kárt okozunk magunknak és az emberiségnek. Az utazásaink során a távolság visszafogása nélkül nem lesz változás, az innováció ugyanis nem halad kellő mértékben, és nincs reális alternatíva, hogy 20 éven belül jelentősen változtassunk az utazással járó káros anyag kibocsájtás fajlagos mennyiségén. A fenntarthatósági védjegyekkel kapcsolatban elmondta, hogy annak akkor van jelenősége, ha az alkalmazása megváltoztatja, fenntarthatóvá teszi a "rendszert", ellenkező esetben önámítás.
Florian Größwang turisztikai tanácsadó az Ausztriában frissen bevezetett RESY-monitoring-rendszer gyakorlati hasznát mutatta be. Ez az új regionális információs és monitorozási rendszer fontos szerepet játszik abban, hogy átfogó, digitálisan egy gombnyomásra lehívható adatok álljanak a döntéshozók rendelkezésre akár országos, régiós, kistérségi, vagy települési szintén. A RESY-monitoring dashbordja segítéségével egyetlen kattintással 600 régiótípusban Ausztria közel 2100 településének adataihoz férünk hozzá 30 indikátor mentén, olyan témakörökben, mint turisztikai teljesítmény és intenzitás, demográfia, környezeti- és fenntarthatósági (!) mutatók, továbbá alap- és közlekedési infrastruktúra minősége, valamint gazdasági teljesítményt jelző mérőszámok. Az innovatív digitális vezérlőpult az osztrák szövetségi agrár- és gazdasági tárcák több éves közös munkájának az eredménye, amely számos workshop és kiválasztott modell-régiók pilote-projektjei alapján került kifejlesztésre. A RESY-vezérlőpult mostantól bárki számára elérhető és ingyenesen használható.
Az első nap végén levetítésre került a Green Mountain Pioneers kisfilm, amely klímaváltozásnak az Alpokban végbemenő, az utóbbi 10 évben rendkívül mértékben felgyorsult tüneteit dokumentálja. A film bemutatja továbbá a svájci, olasz és osztrák Alpokban élők adaptációs stratégiát és turisztikai szakemberek és a helyi innovátorok által kidolgozott projekteket. Az optimista kicsengésű film tiszteleg mindazok előtt, akik a soha nem látott kihívások korában az alkalmazkodás és regeneráció jegyében végzik küldetéses munkájukat. A kisfilm előzetese megtekinthető ITT.
A konferencia többi részén és másnapján több osztrák turisztikai régió számolt be sikeresnek mondható, konkrét eredményeket hozó, fenntarthatósági projektjeikről. Ezek közül kiemelhető Stephan Obenaus előadása a Zell am See-Kaprun turisztikai szervezet munkájáról, amelynek hatásra klíma- és energia minta régióva (KEM) alakították át a turisztikai fogadóterületet. Danela Kolesa, a Wien Tourismus partnerségi igazgatója külön előadásban foglakozott Bécs város látogató-gazdaság stratégiájával és az annak eddigi mérhető eredményeivel, újtípusú indikátoraival. A 2019-ben elfogadott stratégiáról korábban ITT számoltunk be.
Susanna Kraus-Winkler turisztika államtitkár első kézből adott tájékoztatást a résztvevőknek a szövetségi kormányzat klímavédelmi- és fenntarthatósági intézkedéseiről, amelyek megalapozásban nagy szerepet játszott a „Masterplan-T” nevű dokumentum, amely az osztrák turizmusstratégia alapköve. A stratégia következetes végrehajtása a kezdeti elképzelések szerint halad. Ennek célja, hogy 2030-ra Ausztria legyen a világ legfenntarthatóbb módon működő turisztikai célországa. Elhangzott: ugyancsak a mesterterv alapján készül jelenleg a turizmus elfogadottsági index, amely 15 ezres reprezentatív mintán méri a turizmus pozitív és negatív hatásait az osztrák lakosság egészére nézve. A projekt célja, hogy biztosíthassák a helyi lakosság életminőségének folyamatos és kiszámítható növekedését. Az új index átfogó első eredményei 2025 elejére várhatóak. Rebecca Daul, a Statistik Austria képviselőke prezentációban utalt arra, hogy nem titkolt céljuk, hogy az új turizmus elfogadottsági index nemzetközi jó gyakorlatként kerüljön be a köztudatba.
A STiAS-csúcskonferencia kétnapos programja megtekinthető ITT, ahonnan az előadások is letölthetőek. Valamennyi prezentáció egy helyen ITT. Képgaléra ITT.
Fotó - GD Consulting - Nyitókép: Fenntartható konferencia-bange, amely használat után elültethető és saláta lesz belőle
Kommentar schreiben